Egyes szociális ellátások helyi szabályairól.

KIVONAT

Bükkábrány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 24-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből:

BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

7/2011.(III.31.)ÖK. sz.

R E N D E L E T E

Egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Bükkábrány önkormányzata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993.évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1.§.ának (2) bekezdésében, 25.§.(3) 26.§. 32.§ (1) illetve (3). 38.§. (9) 45.§. (1) 46 §. (1) 47.§. (1) 50.§. (2). kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I.Rész

A rendelet célja

E rendelet célja , hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel - meghatározza a rászorultak részére nyújtandó, ill. nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

2.§.

(1). A rendelet hatálya kiterjed az állandó lakóhellyel bejelentett Bükkábrányi lakosra

a./ magyar állampolgárokra,

b./ bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

c./ letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d./ magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

e./ Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a./ a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b./ a 32/B.§.(1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

E rendelet alkalmazásában

a: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátása(z):

rendszeres szociális segély,

bérpótló juttatás

lakásfenntartási támogatás,

átmeneti segély,

b: természetben nyújtott szociális ellátás a(z):

- lakásfenntartási támogatás,

- átmeneti segély,

- közgyógyellátás,

II. Rész

1.  
   Eljárási rendelkezések
    

(1.)Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre ( a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás ) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. tv. ( továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Szt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni .

(2.)Az ellátások megállapítása iránti kérelmet a kérelmező a megfelelő nyomtatvány kitöltésével a települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál terjessze elő.

Egy időben köteles a jövedelemigazolást is benyújtani, hiányosan küldött kérelmek esetén a megkeresést követő 15 napon belül.

(3.)A jövedelem számításánál irányadó időszak:

- a havonta rendszeresen mérhető havi jövedelmek esetén , a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap, (egyéb jövedelmeknél 1 év)

- nyugdíjak , egyéb járadékok ,gyed, gyes, gyet , esetén a tárgyhavi , vagy a megelőző havi szelvény, postai feladóvevény, átutalási folyószámla esetén a pénzintézet , vagy kifizető szerv igazolása a teljes havi összegről, figyelembe venni.

- vállalkozók esetében az APEH Sz - Sz –B. Megyei Igazgatóságától kell beszerezni az igazolást az előző évi jövedelméről.

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást nyújtó szervet. (Szt. 9.§.)

(4) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes( Szt. 13.§.(2) bekezdés)

(5.) A megállapított pénzbeli ellátások pénztári kifizetéssel teljesíthetők.

(6) A jövedelempótló támogatás ( aktív korú rendszeres szociális segély) kifizetése a megállapítás kezdő napjától a megszüntetés, a szünetelés kezdő napjáig történik, míg az aktív korú rendszeres szociális segély kifizetése szintén a megállapítás kezdő napjától a megszüntetés napjáig ( napokra számítva.)

III. Rész.

5.§.

Aktív korúak ellátása

„A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a szociális törvény 33.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.”

Rendszeres szociális segély

„ A jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg a szociális törvény 37.§, 37/A§, 37/B §. (1), a 37/C. §. alapján meghatározott személyek számára.”

1. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Mezőkövesdi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Bükkábrányi Területi Irodája (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

2. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

3. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,

d.) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

a.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

b.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

c.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

d.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

e.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

f.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

A jegyző kötelezettségei:

a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,

b.) tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot

- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35.§-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

a.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra

b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre törtnő felkészülést segítő programban való részvételre,

c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésére felkészítés érdekében:

a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszichoszociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésben eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése:

egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

1. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

b.) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

1. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

1. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e.) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

„ A jegyző megszünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságot a szociális törvény 34. §., 36.§-ban meghatározott személyeknek.”

A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.

Ha a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja.

Bérpótló juttatás

6.§

(1) A bérpótló juttatásra jogosult az a (25.§ (4) bek. b) pontja) személy aki a támogatás jogosultságának feltételeként köteles a közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

(2) A lakókörnyezet rendezett

a) ha a lakóingatlanon lévő épület kívül belül karbantartott,

b) ha a kert és az udvar megfelelően megművelt vagy legalább gyommentesített,

c) ha az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási hulladék, szemét, tüzelési melléktermék, fémhulladék,

d) ha vezetékes vízvezeték hiánya esetén az ingatlanon megfelelően megépített, zárt külső illemhely használata biztosított,

e) ha az ingatlanokat elválasztó kerítés karbantartott.

(3) A jegyző a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.

7. §

Lakásfenntartási támogatás

(1). A települési önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38. § alapján: lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás),

b) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak ( helyi lakásfenntartási támogatás).

(2) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást biztosít annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át meghaladja.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2011. évben 450 Ft. A 2011. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló tv. - várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg.

(4) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5). Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Ugyanazon lakásra vonatkozó több jogosult esetén a támogatást a lakás tulajdonosa, bérlője vagy tényleges használója részére kell megállapítani. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) A támogatás mértéke az egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb havonta 2.500-Ft.-nál.

8. §.

Sztv. tv 40§.-44.§ -a szerint.

9.§.

(1) A szociális hatáskör gyakorlója a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2)Alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának megfelelő összeg nyújtható átmeneti segélyként:

a./ azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe került és emiatt a segélyre jogosulttá( rászorulttá) válik,

különösen:

1. Tartós betegség, táppénz,

2. Kórházi kezelés, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése,

3. Haláleset, baleset,

(3)Átmeneti segély alkalmanként- a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül- a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható.

(4) Az átmeneti segély a tárgyév folyamán legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg.

(5) Átmeneti segély rendkívüli méltánylást érdemlő esetben ( pld.: haláleset, baleset, elemi csapás betegség, kórházi kezeltetés, iskolakezdés ) a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható.

10.§.

1. A temetési segély összege: 20.000.- Ft

2. A temetési segély odaítéléséről a polgármester dönt.

3. A megállapított temetési segély a jogosult részére a házipénztár útján kerül kifizetésre.

4. A temetési segély összege hozzátartozó részére fizethető ki.

11.§.

Születési támogatás

1. Az a bükkábrányi lakos, akinek gyermeke születik 40.000.-Ft. támogatásban részesül

2. Kérelem benyújtása után a polgármester dönt a támogatás megadásáról

12.§.

Kamatmentes kölcsön

1. Az a bükkábrányi lakos, család, aki(k) előre nem látható esemény miatt nehéz helyzetbe kerül (súlyos betegség, elemi kár, haláleset) maximum 80.000.-Ft kamatmentes kölcsönre nyújthat be kérelmet a Képviselő-testület felé

2. A kamatmentes kölcsönről a Képviselő-testület a kérelem benyújtását követő soron következő zárt testületi ülésen dönt.

3. A nyújtott kamatmentes hitelt 10-12 hónap időtartamban (havi) részletekben kell megfizetni az Önkormányzat költségvetési számlájára.

4. Kamatmentes hitel igénybevételét külön megállapodásban rögzíti az Önkormányzat.

IV. Rész

Természetben nyújtható támogatások

13.§.

(1)Az Szt. 50.§. szerint a szociálisan rászoruló személyek részére megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú személynek, a havi rendszerességgel fogyasztott és igénybe vett gyógyszerek támogatásához a közgyógyellátásra való jogosultság.

A közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a havi gyógyszerköltsége eléri legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget (havonta) és az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150-%-át illetve egyedül élő személy esetén a saját jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 % - át.

15. §.

1. Az étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkezést kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik tartósan vagy átmenetileg nem képesek saját étkezésüket megoldani.

2. Az (1) bekezdés szerinti étkezésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartott személyt is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes saját étkezéséről gondoskodni.

3. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj mértékét a képviselő-testület évente határozza meg az intézményekben fizetendő térítési díjak rendeletében.

V. Rész.

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet szabályainak megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni , s az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:

a/ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére ,

b/ a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő ellenérték megfizetésére.

c/ személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

(2)Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.évi IV. tv.( továbbiakban) Ptk. 232.§.(2.) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. A kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybe vételről való tudomás szerzésétől számított három hónapon belül lehet elrendelni. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybe vételtől illetve a folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől az egy év már eltelt

(4) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt ,akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult.

(5) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítési összegét vagy pénzegyenértékét,valamint a kamat összegét méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti.

(1) Azokban az ügyekben, amelyekben I. fokon a polgármester jár el, döntése ellen a

határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni.

(2) A képviselő- testület döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Közigazgatási Bírósághoz lehet fordulni.

VI. Rész.

(1) E rendelet kihirdetése 2011. március 31. napján lép hatályba, egyidejűleg a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2006(VII.5.) ÖK. sz. .rendelete és annak módosítása 6/2009.(IV.1.) rendelete hatályát veszti.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő szociális ügyekben kell alkalmazni.

(3) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Bükkábrány, 2011. április 1.

Szalai Szabolcs sk. Kiss Zoltán sk.

Polgármester Jegyző