A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

KIVONAT

Bükkábrány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 24-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből:

BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

9./2011./III.31./ ÖK. sz.

r e n d e l e t e

A képviselő-testület és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bükkábrány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 44/A § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés e.) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 1.§.(6) bek. a) pontjára figyelemmel, valamint tekintettel - Bükkábrány Község Önkormányzata szervezeti és működési rendjére (továbbiakban SZMSZ), az Ötv.) 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) A település önkormányzatának

a) hivatalos elnevezése: BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

b) székhelye, pontos címe: 3422 Bükkábrány, Vörös Hadsereg út 32. szám.

c) a képviselő-testület hivatalos megnevezése: Bükkábrány Község Képviselő-testülete

d) a képviselő-testület hivatalának megnevezése: Bükkábrány Község Polgármesteri

Hivatala

e) bélyegzője:

f) címere:

g) illetékességi területe: Bükkábrány Község közigazgatási területe.

(2) A település adatait, jellemzőit az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Bükkábrány Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) az Alkotmány és az Ötv. szellemében intézi a helyi közügyeket. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Ennek során az önkormányzat a jogszabályokban számára megállapított feladat- és hatásköröket az Ötv-ben és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések figyelembevételével gyakorolja.

(4) Az önkormányzat pecsétjéről, (zászlójáról, címeréről) külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (2/1993(II.3.) KT. sz. rendelet)

(5) Önkormányzat a díszpolgári cím alapítását és adományozásának rendjét a 9/1997(VIII.21) KT. Sz. rendeletében szabályozza.

(6) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő, a tagok névsorát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A KÉPVISELŐ - TESTÜLET MŰKÖDÉSE

(1) A képviselő-testület tekintettel a helyi sajátosságokra (pl. a település, a testület nagyságára, az ülések gyors összehívásának lehetőségére stb.) hatásköre szerveire történő átruházásának lehetőségével csak rendkívüli esetben él (pl.ha a képviselő-testület helyetti eljárást az ügy természete, intézkedések gyorsasága, költségkímélés, több képviselőt kizáró ok stb. teszi különösen indokolttá, megalapozottá). A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklet tartalmazza.

A képviselő-testület ülésének előkészítése

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

(2) Az ülések idejét, az egyes ülésekre kerülő napirendi pontokat - azok indokoltságát és időszerűségét mérlegelve - a Polgármester rangsorolja, ütemezi, határozza meg az éves munkaterv figyelembevételével.

(3) A napirendi pontokra - annak indokoltságát alátámasztva - a polgármesternél bármely képviselő javaslatot tehet. Javaslatot tehetnek ezen kívül a képviselő-testület szervei, valamint azon szervek és személyek, kiknek javaslata vagy tevékenysége illetékességi vagy hatásköri szempontból szorosan kapcsolódik az önkormányzat működéséhez. (pl. Regionális Közigazgatási Hivatal, Állami Számvevőszék, rendőrség helyi szerve, stb.)

(4) A polgármester a 3.§. (3) bekezdésében meghatározottaktól javaslatot kérhet.

(5) A javaslatról a polgármester akkor is köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a képviselő-testületet, ha annak napirendre való felvételét nem tartja indokoltnak, vagy időszerűnek. Ez alkalommal a képviselő-testület a polgármester álláspontját megváltoztathatja, s a javaslatot - időpont megjelölésével - napirendre tűzheti.

(1) Az ülésre szóló meghívót a polgármester -a jegyző közreműködésével - úgy köteles elkészíteni és megküldeni, hogy azt a meghívottak legkésőbb az ülést megelőző 5. napon megkapják.

Nyilvános ülés tartása esetén a lakosság számára szóló meghívást legkésőbb az ülést megelőző 5. napon a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel közzé tenni (továbbiakban helyben szokásos módon). A sürgősséggel összehívott ülés esetén ezen időpontokon az ülést megelőző 1 napot (min. 24 órát) kell érteni.

(2) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés tervezett helyét és időpontját (nap, kezdési idő),

- tervezett napirendi pontokat,

- az egyes napirendi pontok előadóit, az azokhoz meghívandók körét,

- az ülés nyilvánosságának, vagy zárt ülés tartásának szándékát vagy tényét,

Zárt ülés tartására az Ötv. 12.§. (4) bek. szerint kerül, illetve kerülhet sor.

(3) Az egyes napirendi pontok előkészítése során a polgármester - a jegyző közreműködésével - biztosítja a kellő összehangoltságot, s azt, hogy a képviselő-testület átfogóan megismerje a tervezett döntés előzményeit, indokait, befolyásoló körülményeit, hatásait, azok alternatíváit, valamint ha feladatot fogalmaz meg a döntés, úgy a végrehajtás felelőseit, határidőit.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy (ülésvezető):

- megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,

- megállapítja az ülés határozatképességét,

- előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

- negyedévenként tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A képviselő-testület a napirendről és a napirend előtti felszólalásról vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

d) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője, képviselője.

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő-testület ülésein a választópolgárokat részvételi jog illeti meg. Tanácskozási joggal vehetnek részt azon személyek, szervezetek képviselői, megbízottjai, akik legalább az ülést megelőző két nappal azt írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt. Az Ötv-ben meghatározottakon túl tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén az adott napirendi pontnál:

- az egyes napirendi pontok előadói,

- az egyes napirendi pontokhoz meghívottak,

- akinek az ülésvezető, vagy a képviselő-testület a szót megadja.

(6) Amennyiben a polgármester megadja a szót valamely választópolgárnak 3 perc erejéig fejtheti ki véleményét.

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

e) a c), d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Ötv. 12.§. (4) bekezdésében felsorolt esetekben.

„zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés,vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati , hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatost tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.”

(3) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a napirendet tárgyaló bizottság tagjainak,

d) az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek,

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, aMegyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

A képviselő-testület döntései

(1) A képviselő-testület döntéseit - kivéve a 9.§. (4) bekezdésében foglaltakat - a 9.§. (2-3) bekezdésében foglalt alakszerűséggel hozza meg.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - évente kezdődő sorszámmal - a következő módon történik (pl):

BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

4./2011.(..............) ÖK. számú

r e n d e l e t e

Bükkábrány Község Önkormányzata

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Az évet követő zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell szerepeltetni.

(3) A képviselő-testület határozatának jelölése - évente kezdődő sorszámmal - a következő módon történik:

BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

6./2011./………../ ÖK. számú

Átmeneti segélyt igénylők kérelmének elbírálásáról.

Az évet követő zárójelben az ülés idejét kell szerepeltetni.

(4) A képviselő-testület döntését a 9. §. (2-3) bekezdésében foglalt alakszerűségek mellőzésével, de az ülésről készített jegyzőkönyvben egyértelműen rögzített tartalommal hozza:

- az ülés vezetésével kapcsolatban eldöntendő kérdésekben,

- ha az alakszerűség alkalmazását adott ügyben indokoltnak tartja, feltéve, hogy ennek jogszabályi akadálya nincs.

(5) A rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél teheti meg bármely képviselő, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága.

(6) A rendelettervezetet - kivéve azokat, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján a polgármesternek kell benyújtania - a jegyző terjeszti elő. Valamennyi rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, s gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról.(pl. hatályosság, mellékletek naprakészsége, egységes szerkezetbe foglalás stb.)

(8) A rendeletben foglaltak érvényre juttatásáról a képviselő-testület szervein keresztül gondoskodik.

(9) A rendeletet a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét (továbbiakban jegyzőkönyv) két példányban kell elkészíteni, azt a következők kapják:

- első példányát a Polgármesteri Hivatal,

- második példányát a Megyei Kormányhivatal.

(2) A jegyzőkönyv valamennyi példányát a következő mellékletekkel kell ellátni:

- valamennyi írásban elkészített előterjesztés, s az ezekhez készült egyéb írásos anyagok,

- esetleges jegyzői törvényességi észrevétel.

(3) A jegyzőkönyvbe betekintés, ÖTV. 17.§ (3) bekezdése alapján.

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyre azt megelőzően legalább 5 nappal - a téma megjelölésével - meghívja a település lakosságát, társadalmi szervezeteit, országgyűlési képviselőjét (amennyiben részvételét indokoltnak tartja).

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és gondoskodik , hogy arról jegyzőkönyv készüljön, mely tartalmazza a résztvevők számát, a tájékoztatásul szolgáló témákat, a hozzászólások lényegét, valamint a kialakított állásfoglalásokat.

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen-vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

e) a képviselő-testület hivatalától a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselő-testület munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli ügyekben közreműködését.

A képviselő - testület bizottságai

(1) A képviselő-testület - törvényben elrendelt kötelezően megalakítandó bizottságon túl - eseti döntésével határozza el bizottság létrehozását, megválasztását. ( ún. ad hoc bizottságok ).

(2) A képviselő-testület tagjai közül elnökből és két tagból álló bizottságot választ a polgármester személyi juttatásával kapcsolatos ügyek előkészítésére. Az erre vonatkozó javaslatot a bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) Az ad hoc bizottságokat egy-egy meghatározott, konkrét feladat érdekében úgy kell összeállítani, hogy összetétele a legjobban szolgálja a megoldandó feladat céljait, jellegét, szakmaiságát.

(4) A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A bizottsági feladatok és szervezet

1. A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságokat választ.

2. A képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság

3. A bizottság feladatai:

1. A képviselő testület 3 tagú Ügyrendi Bizottságot választ

2. A bizottság feladata: Az Ötv. 23.§ (1) bek. túl

   • Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának átvétele, kezelése

   • A polgármester vagyonnyilatkozatának átvétele, kezelése

   • Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata a hatályos jogszabályok szerint

   • A polgármester összeférhetetlenségének vizsgálata a hatályos jogszabályok szerint

4. A bizottság a belső működési szabályait-az Ötv. és az SZMSZ keretei között- maga állapítja meg.

5. A képviselő testület indokolt esetben – meghatározott feladata ellátására-ideiglenes bizottságot hozhat létre

Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

(1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

- a település fejlődésének elősegítése,

- a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

- az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

- az önkormányzat gazdálkodási feladatainak megteremtése,

- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

- a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

- az önkormányzat intézményeinek ellenőrzése, segítése,

- a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

- a képviselő-testület és tagjai munkájának segítése,

- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

- a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára , a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(1) A jegyző az önkormányzat munkájával összefüggően az Ötv-ben, valamint az SZMSZ más paragrafusaiban meghatározott feladatai körében, illetve azokon túl az alábbi feladatok ellátását biztosítja:

a) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, annak bizottságait az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

b) biztosítja a képviselő-testület, bizottságai, a képviselők tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatok ellátását,

c) biztosítja azon önkormányzati feladatok ellátását, melyeket a képviselő-testület hivatalán keresztül lát el, továbbá melyeknek ellátását jogszabály annak feladatává teszi.

d) a képviselő-testületet - annak kérésére - tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal munkájáról.

e) szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi ismeretterjesztő munkáját,

f) elkészíti a hivatal feladatait és a dolgozók közötti feladatmegosztást, szabályozza a kiadmányozást.

(2)

a) A jegyzői álláshely megüresedése esetén a képviselő-testület pályázatot ír ki melyet hatályos jogszabályok szerint tesz közzé.

b) Az álláshely betöltéséig a jegyzői feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal egy köztisztviselőjét bízza meg.

c) Jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben kiadmányozásra jogosultak a munkaköri leírás szerinti ügyintézők.

d) A képviselő-testület és a polgármester által hozott döntések esetében, továbbá kötelezettségvállalásra és utalványozásra jogosult a képviselő-testület ülésének idejére jegyzői feladatok ellátásával megbízott személy.

(3) A jegyző tartós távolléte , akadályoztatása esetén a helyettesítést a pénzügyi előadó látja el.. Ezen feladat ellátására során a kiadmányozási jogkörrel is fel van ruházva.

A képviselő-testület hivatala

(1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes Hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat gazdasági alapjai körébe tartozó más kérdésekről-amennyiben rendeletalkotás kötelező, vagy kezdeményezhető- külön rendelet rendelkezik.(pl. helyi adóról)

Az önkormányzat költségvetése

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. megfelelő rendelkezései szerint kell megalkotni.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

(1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek és eljárási rendjének szabályozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a 2001. évi CII. törvény melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet.

A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátásával az Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

(1) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(2) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tajgai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert:

- hozzátartozója

vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(3) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

A képviselő-testület keresetet nyújthat be a polgármester ellen – az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz – polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében akkor is, ha a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a valóságnak nem megfelelően teljesíti.

(1) Az SZMSZ a 2011. március 31. napján lép hatályba, s rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2007. /VI.7./ ÖK. sz. rendelet.

(3) A rendelet – polgármesteri hivatal tábláján való kifüggesztéssel történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

Bükkábrány, 2011. április 1.

Szalai Szabolcs sk. Kiss Zoltán sk.

Polgármester Jegyző