A holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztünk a 7. és 8. évfolyamos tanulókkal történelem óra keretén belül.  A zsidóság történetének rövid ismertetését és kegyetlen üldöztetésük felelevenítését a képi és zenei aláfestés hozta még közelebb a tanulókhoz. A magyarországi zsidók budapesti gettóba zárásának első napja 1944. április 16-a, ezért  Magyarországon 2001-től ez a  holokauszt emléknapja. A magyarországi zsidóság sem kerülhette el a Hitler által kijelölt sorsot. A parlament 3 zsidó törvénnyel akadályozta hivatalvállalásukat, ill. a vegyes házasságok megkötését. Az 1944-es német megszállás a zsidók számára katasztrofális következményekkel járt. Elrendelték a sárga csillag viselését, elkobozták a vagyonukat, állásukat felmondták. Külön élelmiszerjegyeket kaptak, ezekre más és kevesebb élelem járt, mint a nem zsidó lakosságnak. A Lengyelországban már bevált minta alapján gettókba kellett költözniük, végül bezsúfolták őket a halálszerelvényekbe, amelynek célállomása Auschwitz-Birkenau, az ipari méretűvé fejlesztett gyilkolás központja volt.   A magyar zsidóság 1944. évi tragédiája több mint 440 000 áldozatot követelt.

 Radnóti Miklós: Töredék
(részlet)
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.