• Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
  • Bükkábrány
A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról PDF Nyomtatás
Rendeletek
Írta: Bodzán László   
2015. január 26. hétfő, 14:22

KIVONAT

 

Bükkábrány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 18.-án megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből:

 

14/2014. (XI.25.)

 

r e n d e l e t e

 

A képviselő-testület és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

 

Bükkábrány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, alkotja meg Szervezeti Működési Szabályzatát.

 

I. fejezet

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.§.

 

 

(1) A település önkormányzatának

a) hivatalos elnevezése: BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

b) székhelye, pontos címe: 3422 Bükkábrány, II. András tér 1. szám.

c) a képviselő-testület hivatalos megnevezése: Bükkábrány Község Képviselő-testülete

d) a képviselő-testület hivatalának megnevezése: Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal

e) bélyegzője:

 

 

 

f) címere:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

g) illetékességi területe: Bükkábrány Község közigazgatási területe.

(2) A település adatait, jellemzőit az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

 

(3) Bükkábrány Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) az Alkotmány és az Mötv. szellemében intézi a helyi közügyeket. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Ennek során az önkormányzat a jogszabályokban számára megállapított feladat- és hatásköröket az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések figyelembevételével gyakorolja.

 

(4) Az önkormányzat pecsétjéről, (zászlójáról, címeréről) külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (2/1993(II.3.) KT. sz. rendelet)

 

(5) Önkormányzat a díszpolgári cím alapítását és adományozásának rendjét a 9/1997(VIII.21) KT. Sz. rendeletében szabályozza.

 

(6) Bükkábrányért érdemérem kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről 4/2011.(II.29.) ÖK. sz. rendeletében szabályozza.

 

(7) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, a tagok névsorát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

 

II. fejezet

 

A KÉPVISELŐ - TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

Hatáskör átruházás

 

2.§.

 

(1) A képviselő-testület tekintettel a helyi sajátosságokra (pl. a település, a testület nagyságára, az ülések gyors összehívásának lehetőségére stb.) hatásköre szerveire történő átruházásának lehetőségével csak rendkívüli esetben él (pl.ha a képviselő-testület helyetti eljárást az ügy természete, intézkedések gyorsasága, költségkímélés, több képviselőt kizáró ok stb. teszi különösen indokolttá, megalapozottá). A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklet tartalmazza.

 

 

A képviselő-testület ülésének előkészítése

 

3.§.

 

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. (Mötv. 44.§)

 

(2) Az ülések idejét, az egyes ülésekre kerülő napirendi pontokat - azok indokoltságát és időszerűségét mérlegelve - a Polgármester rangsorolja, ütemezi, határozza meg az éves munkaterv figyelembevételével.

 

(3) A napirendi pontokra - annak indokoltságát alátámasztva - a polgármesternél bármely képviselő javaslatot tehet. Javaslatot tehetnek ezen kívül a képviselő-testület szervei, valamint azon szervek és személyek, kiknek javaslata vagy tevékenysége illetékességi vagy hatásköri szempontból szorosan kapcsolódik az önkormányzat működéséhez. (pl. Regionális Kormányhivatal Hivatal, Állami Számvevőszék, rendőrség helyi szerve, stb.)

 

(4) A polgármester a 3.§ (3) bekezdésében meghatározottaktól javaslatot kérhet.

 

(5) A javaslatról a polgármester akkor is köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a képviselő-testületet, ha annak napirendre való felvételét nem tartja indokoltnak, vagy időszerűnek. Ez alkalommal a képviselő-testület a polgármester álláspontját megváltoztathatja, s a javaslatot - időpont megjelölésével - napirendre tűzheti.

 

4.§.

 

(1) Az ülésre szóló meghívót a polgármester -a jegyző közreműködésével - úgy köteles elkészíteni és megküldeni, hogy azt a meghívottak legkésőbb az ülést megelőző 5. napon megkapják. (Mötv. 53.§ (1) bek. c) pontja)

 

Nyilvános ülés tartása esetén a lakosság számára szóló meghívást legkésőbb az ülést megelőző 5. napon a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel közzé tenni (továbbiakban helyben szokásos módon). A sürgősséggel összehívott ülés esetén ezen időpontokon az ülést megelőző 1 napot (min. 24 órát) kell érteni.

 

(2) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

 

 

- az ülés tervezett helyét és időpontját (nap, kezdési idő),

- tervezett napirendi pontokat,

- az egyes napirendi pontok előadóit, az azokhoz meghívandók körét,

- az ülés nyilvánosságának, vagy zárt ülés tartásának szándékát vagy tényét,

 

Zárt ülés tartására az Mötv. 46.§. (2)-(3) bek. szerint kerül, illetve kerülhet sor.

 

(3) Az egyes napirendi pontok előkészítése során a polgármester - a jegyző közreműködésével - biztosítja a kellő összehangoltságot, s azt, hogy a képviselő-testület átfogóan megismerje a tervezett döntés előzményeit, indokait, befolyásoló körülményeit, hatásait, azok alternatíváit, valamint ha feladatot fogalmaz meg a döntés, úgy a végrehajtás felelőseit, határidőit.

 

 

Az ülés levezetése

 

5.§.

 

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (Mötv. 45.§; 65.§).

 

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy (ülésvezető):

 

- megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,

- megállapítja az ülés határozatképességét(Mötv. 47.§ (1)-(2) bek.),

- előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

- negyedévenként tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

 

(3) A képviselő-testület a napirendről és a napirend előtti felszólalásról vita nélkül határoz.

 

(4) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

 

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző

d) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője, képviselője.

 

 

A vita

 

6.§.

 

 

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

 

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

 

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

 

(4) A képviselő-testület ülésein a választópolgárokat részvételi jog illeti meg. Tanácskozási joggal vehetnek részt azon személyek, szervezetek képviselői, megbízottjai, akik legalább az ülést megelőző két nappal azt írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt. Az Mötv-ben (53.§ (3) bek.) meghatározottakon túl tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén az adott napirendi pontnál:

 

- az egyes napirendi pontok előadói,

- az egyes napirendi pontokhoz meghívottak,

- akinek az ülésvezető, vagy a képviselő-testület a szót megadja.

 

(6) Amennyiben a polgármester megadja a szót valamely választópolgárnak 3 perc erejéig fejtheti ki véleményét, indokolt esetben a polgármester egyszer 3 perccel meghosszabbíthatja.

 

Az ülés rendje

 

7.§.

 

 

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

 

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

e) a c), d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

 

A nyilvánosság

 

8.§.

 

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános (Mötv. 46.§ (1) bek.)

 

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46.§. (2) bek. a), b), c) pontjaiban felsorolt esetekben.

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

 

(3) Zárt ülésen (Mötv. 46.§. (3) bek.) a képviselő-testület tagjai, a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

 

(4) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

 

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a napirendet tárgyaló bizottság tagjainak,

d) az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek,

 

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, aMegyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

 

 

A képviselő-testület döntései

 

9.§.

 

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (Mötv. 48.§ (1) bek.)

 

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - évente kezdődő sorszámmal - a következő módon történik (pl):

 

BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

 

.../2014.(..............) Önk.

r e n d e l e t e

 

Bükkábrány Község Önkormányzata

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

Az évet követő zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell szerepeltetni.

 

 

 

 

(3) A képviselő-testület határozatának jelölése - évente kezdődő sorszámmal - a következő módon történik:

 

 

 

BÜKKÁBRÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

 

../2014./………../

h a t á r o z a t a

 

Önkormányzati segélyt igénylők kérelmének elbírálásáról.

 

 

Az évet követő zárójelben az ülés idejét kell szerepeltetni.

 

 

(4) A képviselő-testület döntéseit a jegyzőkönyvben egyértelműen rögzített tartalommal hozza:

 

- napirendi kérdésekben,

- az ülés vezetésével kapcsolatban eldöntendő kérdésekben,

- ha az alakszerűség alkalmazását adott ügyben indokoltnak tartja, feltéve, hogy ennek jogszabályi akadálya nincs.

 

(5) A rendelet és határozat alkotására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél teheti meg bármely képviselő, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága. (Mötv. 32.§ (2) bek. a) pontja)

 

(6) A rendelettervezetet - kivéve azokat, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján a polgármesternek kell benyújtania - a jegyző terjeszti elő. Valamennyi rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

 

(7) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, s gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról.(pl. hatályosság, mellékletek naprakészsége, egységes szerkezetbe foglalás stb.)

 

(8) A rendeletben foglaltak érvényre juttatásáról a képviselő-testület szervein keresztül gondoskodik.

 

(9) A rendeletet a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

 

 

Az ülés jegyzőkönyve

 

10.§.

 

(1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét (továbbiakban jegyzőkönyv) egy példányban kell elkészíteni, azt a következők kapják:

 

- első példányát a Közös Önkormányzati Hivatal,

- második példányát (elektronikusan) a Megyei Kormányhivatal.

 

(2) A jegyzőkönyv valamennyi példányát a következő mellékletekkel kell ellátni:

 

- meghívó,

- valamennyi írásban elkészített előterjesztés, s az ezekhez készült egyéb írásos anyagok,

- jelenléti ív,

- esetleges jegyzői törvényességi észrevétel.

 

(3) Aválasztópolgárok jegyzőkönyvbe való betekintésének jogát az Mötv. 52.§ (3) bekezdése szabályozza.

 

 

A közmeghallgatás

 

11.§.

 

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyre azt megelőzően legalább 5 nappal - a téma megjelölésével - meghívja a település lakosságát, társadalmi szervezeteit, országgyűlési képviselőjét (amennyiben részvételét indokoltnak tartja) (Mötv. 54.§)

 

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és gondoskodik, hogy arról jegyzőkönyv készüljön, mely tartalmazza a résztvevők számát, a tájékoztatásul szolgáló témákat, a hozzászólások lényegét, valamint a kialakított állásfoglalásokat.

 

 

III. fejezet

 

A képviselő

 

12.§

 

(1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak (Mötv. 32.§ (1) bek.).

 

(2) A települési képviselő:

 

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen-vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni (Mötv. 32.§ (2) bek. b) pontja).

 

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

 

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

 

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

 

e) a képviselő-testület hivatalától a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselő-testület munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli ügyekben közreműködését.

 

 

A képviselő - testület bizottságai

 

13.§.

 

(1) A képviselő-testület - törvényben elrendelt kötelezően megalakítandó bizottságon túl (Mötv. 57.§ (1) bek.) - eseti döntésével határozza el bizottság létrehozását, megválasztását. ( ún. ad hoc bizottságok (Mötv. 57.§ (3) bek.)).

 

(2) A képviselő-testület tagjai közül elnökből és két tagból álló bizottságot választ.

 

 

(3) A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 

14.§

 

A bizottsági feladatok és szervezet

 

  1. A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságokat választ.

  2. A képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre:

3 tagú Ügyrendi Bizottság

  1. A bizottság feladatai:

 

    1. Az Mötv. 57-61.§ -on túl

      • Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának átvétele, kezelése

      • A polgármester vagyonnyilatkozatának átvétele, kezelése

      • Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata a hatályos jogszabályok szerint

      • A polgármester összeférhetetlenségének vizsgálata a hatályos jogszabályok szerint

 

  1. A bizottság a belső működési szabályait-az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.

 

 

  1. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

 

(6) Az ad hoc bizottságokat egy-egy meghatározott, konkrét feladat érdekében úgy kell összeállítani, hogy összetétele a legjobban szolgálja a megoldandó feladat céljait, jellegét, szakmaiságát.

 

A polgármester

 

15.§.

 

(1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

 

(2) Főbb feladatai (Mötv. 67.§):

 

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

 

 

Az alpolgármester

 

16.§.

 

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára , a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ (Mötv. 74.§ (1) bek.).

 

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát (Mötv. 74.§ (2) bek.).

 

A jegyző

 

17.§.

 

(1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt (Mötv. 81.§ (1) bek.). A jegyző az önkormányzat munkájával összefüggően az Mötv.-ben, valamint az SZMSZ más paragrafusaiban meghatározott feladatai körében, illetve azokon túl az alábbi feladatok ellátását biztosítja (Mötv. 81.§ (3) bek.):

 

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

 

(2) Jegyző választása:

a) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. (Mötv. 82.§ (1) bek.)

 

b) Jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben kiadmányozásra jogosultak a munkaköri leírás szerinti ügyintézők.

 

c) A képviselő-testület és a polgármester által hozott döntések esetében, továbbá kötelezettségvállalásra és utalványozásra jogosult a képviselő-testület ülésének idejére jegyzői feladatok ellátásával megbízott személy.

 

(3) A jegyző tartós távolléte , akadályoztatása esetén a helyettesítést a pénzügyi előadó látja el. Ezen feladat ellátására során a kiadmányozási jogkörrel is fel van ruházva (Mötv. 82.§ (3) bek.):

 

A képviselő-testület hivatala

 

18.§.

 

(1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes Hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

 

IV. fejezet

 

Az önkormányzat gazdasági alapjai

 

19.§.

 

 

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

 

(2) Az önkormányzat gazdasági alapjai körébe tartozó más kérdésekről-amennyiben rendeletalkotás kötelező, vagy kezdeményezhető- külön rendelet rendelkezik.(pl. helyi adóról)

 

(3) Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a Közös Önkormányzati Hivatal, valamint független könyvvizsgálón keresztül látja el.

 

 

Az önkormányzat költségvetése

 

20.§.

 

 

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva kell megalkotni.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkció rendjét a 2 sz. függelék tartalmazza.

 

V. fejezet

 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

 

 

21.§.

 

 

(1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek és eljárási rendjének szabályozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

 

VI. fejezet

A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata

 

22.§.

 

(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – Mötv. 39.§ (1) bek. 2. melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet. (Mötv. 39.§ (2) bek.)

 

 

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

 

(5) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátásával az Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

 

(6) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

 

(7) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tajgai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

 

23. §

 

(1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert:

- a saját, valamint

- hozzátartozója

vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

 

A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

 

(3) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

 

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

 

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés (Mötv. 42.§)

 

(6) A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

 

24. §

 

(1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el (Mötv. 70.§ (1) bek.).

 

VII. fejezet

 

Záró rendelkezések

 

25.§

 

(1) Az SZMSZ kihirdetését követő nap lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2013.(VI.4.) ÖK. sz. rendelet.

 

(3) A rendelet – Közös Önkormányzati Hivatal hirdető tábláján való kifüggesztéssel történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

 

Bükkábrány, 2014. november 24.

 

 

Szalai Szabolcs sk. Kiss Zoltán sk.

Polgármester Jegyző

Kiadmány hiteles:

 

Balassa Sándorné

Főelőadó

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com